Mediterrán zöldpaszuly leves, vöröshagyma salátával

Gyerek koromban nem volt a kdevencem a zöldpaszuly, de változtatva a leves receptjén egy kicsit . . . megkedveltem.

Hozzávalók:

5oo gr zöldpaszuly

2oo gr császárszalonna

1 fej hagyma

2 kanál olaj

2 szál murok

1 tojás

5 cikk fokhagyma

tej, liszt, fűszerek

Egy közepes fej hagymát megtisztítok, felaprítom s megdínsztelem a olajon a lereszelt murokkal és a felkockázott császárszalonnával együtt. Hozzáadom a zöldpaszulyt (én fagyasztott mirelit zöldpaszulyt használok, időigényesség szempontjából, de lehet konzerből, otthon elrakott befőttből vagy friss zöldpaszulyból is készíteni), felengedem kb. 2,5-3 l vízzel (izlés kérdése aki sűrűbben szereti a levest kevesebb vizet rak, aki hígabban többet).

Kb. 3 evőkanál lisztből 3 kanál tejfölből és 1oo ml tejből habarást készítünk, belekavarva az öt cikk tört fokhagymát, s behabarjuk a levest vele amint a hozzávalók megfőttek. Ha a fokhagymát a habarással együtt kavarjuk a levesbe megtartja karakteres ízét.

A tojást felverjük, megsózzuk és elkeverjük annyi liszttel, hogy egy könnyű galuskának való masszát kapjunk s kiskanállal beleszaggatjuk a fővő levesbe.

Fűszerezzük a levest sóval, borssal, delikáttal, én ezen fűszerek mellé még vegyítek egy kiskanál oregánó szárított paradicsom és fokhagyma keveréket is, ettől lesz mediterrán jellege. Viszont ha házias ízekre vágyunk a keverék helyett rakhatunk egy kiskanál tárkonyt. A levest főzzük amíg a galuska feljön a tetejére.

Szeletelt vöröshagymával tálalom, gránátalmaszörppel meglocsolva. A gránátalmaszörpöt először Törökországban kóstoltam, az ottani konyha hagyománya, hogy a levesekhez salátát kínálnak gránátalmaszörppel. A szörp egy édes-savanyú jelleget kölcsönöz a hagymának, elvéve csípős ízét.